A Kajdy család története

2010. augusztus 09. hétfő, 06:29 adminisztrátor
Nyomtatás

Balog Mónika írását ajánlom kedves Olvasóim figyelmébe, ami egy igazi tanítócsaládról, Kajdy Béláról és leszármazottairól szól.

Sülysápi tanítócsaládok történetei I.
A magyar népmesék üzenete: a három királylány, három királyfi.


A XIX. század végén járunk. Kajdy Béla és felesége, Klein Matild összekötik életüket egy életre, és három fiú és három leány születik szerelmükből, mint a mesében. Az édesapa 1895-ben az 1842-ben alapított Esztergomi Érseki Tanítóképző Főiskolán (levéltári adatok igazolják) szerzi meg tanítói diplomáját. Talán a diploma átvételekor nem is sejti, hogy egy pedagógus dinasztia alapjait teszi le ezzel a lépéssel. (Bár a családfakutatásaim során találkoztam az országban egy néhány helyen a Kajdy névvel, és többször is említést tesznek a tanítói foglalkozásukról, még nem bizonyított az ezek közti kapcsolat)
Mivel a Dunántúli dombság a szülőföldjük, így ezen a környéken tanított pályája kezdetén. Elsőként Alsódörgicsén, majd Balatonlellén és Egeraracson.1909-ben szülőföldjétől kissé távolabb megpályázza a tápiósápi kántortanítói állást, és ezzel elkezdődik a Kajdy család munkássága településünkön.


Kajdy Béla sokoldalúságát és elhivatottságát mutatja, hogy nemsokára az iskola igazgatója lesz, és folyamatosan képzi magát, mivel ebben az időben hárman látják el az iskolai teendőket Tápiósápon.
Szőlészeti, gyümölcsészeti, pincemesteri, szövetkezeti, tejkezelési és tanító-továbbképző és konyhakertészeti szaktanfolyamokat végez el, ezzel is segítve az itt élő emberek életének könnyebbé tételét.
És ne feledkezzünk meg arról, hogy közben a történelem kerekei forognak, az I. világháború idején járunk.
Gyermekei az iskolában nőnek fel, és az anyatejjel szívják magukba a tanítás szeretetét, és talán nem is csoda, hogy mindhárom fia ezt a szép hivatást választja. Első fia, Gusztáv 1897-ben született Alsódörgicsén, Lajos fia 1908-ban Egeraracson és György nevű fia 1910-ben Tápiósápon született. (Milyen érdekes, hogy minden állomáshelyén született egy gyermeke.)

 

 Kajdy Béla és családja

  A lányok közül Erzsébet nevű leánya apáca lett. Margit és Irma nevű lányai pedig hamar férjhez mentek, és elhagyták a családi otthont.
A családi emlékezések alapján elmondhatjuk, hogy Tápiósápon jól érezte magát a család, hiszen a fiúk egy kis kitérő után mind helyben vagy a környéken vállaltak állást.

Gusztáv Pilinyben kezdett tanítani, 1925-től 1933-ig Úriban, majd haláláig Tápiósápon tanított.
Lajos mindezt fordítva tette, mert 1929-től 1956-ig Tápiósülyben, majd 1970-ig Úriban nevelte az ifjakat.
György tanított Úriban és Tápiószecsőn, de hamar elkerült erről a vidékről, és hivatását Szandán és Balassagyarmaton folytatta.
Mindhárom fiú méltó követője volt édesapjuknak, hiszen számukra nemcsak kenyérkereset volt a tanítás (ekkor sem voltak igazán túlfizetve a tanítók), hanem példaadás, kötelességtudás, tisztesség, becsület és természetesen a tudás továbbadásának szeretete.            
A család több generációt felnevelt munkássága során, és mindig büszkék voltak tanítványaikra, akik szinte egytől-egyig becsületes és szorgalmas emberekké váltak.

A történet 1909-ben kezdődött, és szerencsére napjainkig tart, mert a három fiút követte három leány, akik elődeik hivatását folytatták. Gusztáv leánya, Kajdy Edit neve nem ismeretlen a tápiósápiak között, hiszen ő édesapja után évtizedekig tanított a sápi iskolában.1964-ben a családi tragédiák miatt egyedül maradt három gyermekével és édesanyjával, majd a gazdasági nehézségek miatt Budapesten dolgozott tovább. Beszélgetéseinkből érződött, hogy szíve egy darabja itt maradt Sülysápon, és mai napig minden osztálytalálkozón visszatér gyermekkora és tanítói évei helyszínére.
György és Lajos gyermekei nem választották a tanítói pályát, de a nagypapák valahol azért elültették a magot, amely unokáik életében vált terméssé. Mindkettőjük leányunokája folytatta a tanítást.
Kajdy Adrienn Budapesten a Pataky István Szakközépiskola informatikatanára, igaz, nem ismerte személyesen György nevű nagyapját, de a családi visszaemlékezések alkalmával sokat hallott róla.

Balog (Marcheschi) Mónika pedig Lajos nevű nagyapjától kapott ízelítőt a tanítói pályáról, hiszen ő az iskolában nőtt fel, eleinte tanulója, majd pedig pedagógusa a helyi Móra Ferenc Általános Iskolának .
A három fiú és három leány sorsa így fonódott össze és így lettek mind a jövő nemzedék nevelői.

Forrás:
Levéltári adatok
Ordasiné Borbás Ágota - Zemen Pálné: Szent István Általános Iskola története
Családi visszaemlékezések és anyakönyvi iratok

Balog Mónika
/Kajdy Lajos unokája/

 

Módosítás: ( 2010. augusztus 09. hétfő, 06:34 )