Sülysáp Történeti honlapja

Balog Mónika írását ajánlom kedves Olvasóim figyelmébe, ami egy igazi tanítócsaládról, Kajdy Béláról és leszármazottairól szól.

Sülysápi tanítócsaládok történetei I.
A magyar népmesék üzenete: a három királylány, három királyfi.

A XIX. század végén járunk. Kajdy Béla és felesége, Klein Matild összekötik életüket egy életre, és három fiú és három leány születik szerelmükből, mint a mesében. Az édesapa 1895-ben az 1842-ben alapított Esztergomi Érseki Tanítóképző Főiskolán (levéltári adatok igazolják) szerzi meg tanítói diplomáját. Talán a diploma átvételekor nem is sejti, hogy egy pedagógus dinasztia alapjait teszi le ezzel a lépéssel. (Bár a családfakutatásaim során találkoztam az országban egy néhány helyen a Kajdy névvel, és többször is említést tesznek a tanítói foglalkozásukról, még nem bizonyított az ezek közti kapcsolat)
Mivel a Dunántúli dombság a szülőföldjük, így ezen a környéken tanított pályája kezdetén. Elsőként Alsódörgicsén, majd Balatonlellén és Egeraracson.1909-ben szülőföldjétől kissé távolabb megpályázza a tápiósápi kántortanítói állást, és ezzel elkezdődik a Kajdy család munkássága településünkön.

Kocsis Gyula, A Tápió mente falvainak népe, gazdálkodása, települése a XVI-XVII. században című esszéje adta az apropót ahhoz, hogy rövidítve, összefoglalva bemutassam a török hódoltság és az azt követő évtizedek Tápió menti életét.

Jelen írásommal nem kívánok részletes forrásközlést közreadni, inkább a kor átfogó bemutatására törekszem.