Sülysáp Történeti honlapja

 
  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Címlap 1498-ig Rövid információk Honnan erednek településneveink?

Honnan erednek településneveink?

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
Bevallom, hogy már régóta, minél előbb szerettem volna
rábukkanni Sáp és Süly nevének eredetére. 
 
 
 
 
Történelmi tanulmányaim ellenére – lokálpatriotizmusomból fakadóan – sokszor átadtam magam a nem egyszer éjszakába nyúló kötetlen beszélgetéseknek, amik általában nélkülözték a forrásokra hivatkozást, csak, hogy minél előbb a hőn áhított válaszra rátaláljak.

Nem is volt egyszerű a választ megadni a címben szereplő kérdésre, hiszen az árpád-kori okmánytár nem bővelkedik sülyi és sápi adatokkal (ezek összefoglalásaként már készülőben van egy, a két (+1: Oszlár) település árpád-kori történetét feldolgozó írásom).
Mindkét település esetében felmerült a középkori betegségek neveiből képzett helységnév lehetősége. De vajon miért neveztek volna el egy falut egy betegségről? Majdnem le is ragadtam ennél, amikor Süly történetében az „ős-faluval” nagyjából egy területen, egy árpád-kor előtti falu nyomaira bukkantam, ami egy betegség következtében vált lakatlanná.
A „sápolni”, „megsápolni” igékből kézenfekvő lehetett volna Sáp nevét vonatkoztatni, de miért is neveznének ebben az esetben egy falut „sáp”-nak?
 
A közelmúltban találtam történeti könyvek olvasgatása közben hivatkozást dr. Varga Lajos segédpüspök (pápai káplán, címzetes apát, az Egyháztörténeti Bizottság elnöke), A váci egyházmegye történeti földrajza című könyvére. Az összefoglaló leírás az egyházmegye „templomos” helyeinek történetét dolgozza fel egyházmegyei, országos levéltári, illetve plébániatörténeti források felhasználásával. Kapóra jött, hogy püspök atya nemrég volt bérmálni a sápi templomban, így Szegedi László plébános atyával kértünk is egy példányt az említett könyvből.

A megfelelő hivatkozásokkal és forráskritikával ellátott írásban ez áll:
SÜLY: Neve a „Suhul” ősmagyar névre vezethető vissza. Már az Árpád-korban létezett. (…) a XV. Században Külső-Szolnok megyéhez számítják.”
A IV. Béla által kiadott, 1259-es adománylevélből: „Terra Sul ultra Danubium prope villam veteris Pest = Sul földje a Dunán túl a régi Pest faluhoz közel”
Az adományt V. Ince pápa 1276-ban az apostoli szék oltalmába vette. Ebben „Villa Sulu” szerepel.

SÁP: „neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév talán a német eredetű magyar sáf, azaz dézsa, sajtár jelentésű főnévhez kapcsolható. Első említése 1219-ben történik.”

A jelenleg ismert legbiztosabb információink tehát ezek, de a történeti kutatás mindig előhozhat újabb és újabb „tényeket”.
 
 
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
  • An Image Slideshow
Share on facebook

Partnerünk:

Ajánlott oldalak: